KEX remake


Ez nem ráncfelvarrás – Kex Remake-interjú

kexremake

Az idei év egyik legkellemesebb meglepetése a Kex Remake felbukkanása volt: az eredeti Kex-tagokat és fiatal zenészeket tömörítő együttes új felfogásban játssza az 1971-ben feloszlott zenekar dalait. Most jelent meg a Kex Remake nagylemeze, amelynek lemezbemutató koncertje ma este lesz a MOM Kulturális Központban. Az új formációról és a régi Kexről a dobos Kisfaludy Andrást kérdeztük.

Nemrég készült el a Kex Remake nagylemez, amin Kex dalok hallhatóak új köntösben. Hogyan jött a nagylemez ötlete?

A Kexnek mindössze öt stúdiófelvétele van és csak egy kislemez készült professzionális körülmények között (Elszállt egy hajó a szélben/Család). A másik három dalt pedig a filmgyár 1-es stúdiójában egy kongó műteremben vettük fel, azzal a céllal, hogy Mészáros Márta Szép lányok, ne sírjatok! című filmjének legyen a zenéje. Az összes többi felvétel amatőr. Ilyenformán fennmaradt összesen tizenöt szám és ezek most teljesen újrakomponálva szerepelnek az új nagylemezen, természetesen a szöveg és a dallam bizonyos részét megtartva. Nem arról van szó, mint amit az autóknál ráncfelvarrásnak neveznek: ez egy teljesen más zenei szemlélettel készült anyag, mint amit annak idején a Kex csinált. A célunk az volt, hogy megőrizzük ezt a zenei örökséget, amit a Kex hagyott hátra és úgy hagyjuk itt az utókor számára, hogy az bármikor hivatkozás lehessen.

Miért éppen most?

Ez egy olyan feladat, amit talán mások, máskor is megcsinálhattak volna, bár a rendszerváltás előtt biztosan nem. Ismert a történet, hogy a Belügyminisztérium megfelelő illetékesei, az Ifjúsági Osztály fő kérdéskörei tartozónak vélte a Kex együttest, mert szerintük a zenekar szellemileg felbujtó tevékenységet folytatott. Baksa-Soós János olyan performance-okat és happeningeket csinált a zenekarral együtt, amiknek komoly politikai tartalma volt, de természetesen volt ennek művészi, érzelmi és pszichés oldala is. Nyilván az illetékes elvtársakat elsősorban a politikai üzenetek érdekelték. A Kex közönsége idővel változott ugyan, de azért könnyen be lehetett határolni: gimnazisták, nagyon csinos lányok, izgága egyetemisták, jampecek, csibészek, valamint művészek és értelmiségiek. Így a Kex közönsége más volt, mint az ismert beatzenekaroké, vagy akár a klubzenekaroké: ez sokszínűségével együtt egy egyedi közönség volt. És ennek a közönségnek kőkemény politikai vonatkozású dolgokat mondani, az bizony figyelemreméltó volt. Úgyhogy pártunk és kormányunk megfelelő illetékesei folyamatosan figyelték a koncertjeinket: nemcsak a hivatásosok, a III/III-asok, hanem az Ifjú Gárda is. Van egy olyan képem egy Citadellás koncertről, amelyen mindenki trikóban van, de mellettem két lenyalt hajú fiú öltönyben-nyakkendőben próbál elvegyülni. Az ilyet nehéz volt nem észrevenni.

A Baksa-Soós tevékenységével kapcsolatban annyit el kell mondani, hogy performance-ról akkor azt sem igazán tudták, hogy micsoda. Nem volt ebben tudatosság, de Baksa egy az egyben az akkor legdivatosabbnak mondott művészeti ágat honosította meg Magyarországon. Nemrég az egyik interjú kapcsán jöttem rá arra, hogy a Kex sosem csinálta kétszer ugyanazt. Persze voltak állandó dalok, de azokhoz sem ragaszkodtunk mindig. Volt olyan, hogy az Illés zenekar meghívott bennünket a klubjukba, amikor kitiltották őket Budapest területéről és pofátlan módon az Ob-La-Di Ob-La-Da című számot tizenhatszor játszottuk el a közönségnek, mindig egy másik stílusban. Swingben, cha-cha-chában, heavy metálban és így tovább. A közönség fütyült, meg kiabálták, hogy „hagyjátok abba!”, erre mi: „nem tetszett? Akkor még egyszer!”. Akkor meg inkább azt mondták, hogy tetszett, hátha befejezzük. Mire azt válaszoltuk: „Tetszett? Hát akkor még egyszer!” (nevet).

A politikai üzenettel milyen messze lehetett elmenni?

Egyszer például április 4-én játszottunk és akkor a Baksa-Soós eljátszotta, hogy ő a vonuló tömeg. Eljátszotta, hogy ő a Vörös Meteor gyári munkása és elmegy a tribün előtt és integet Kádár Jánosnak, Biszku Bélának és a többieknek. Aztán azt is eljátszotta, hogy ő a Kádár János meg a Biszku Béla és visszainteget saját magának. Utána a fejünk fölött elhúzó repülőket is eljátszotta, valakire ráugrott és kiterítette a kezeit, mintha azok lennének a szárnyai. Tartott ez egy félóráig, mindenki fetrengett a röhögéstől. Azt azért nem szabad elfelejteni, hogy magunkon röhögtünk, azon, hogy milyen bezártságban élünk. Nem véletlenek így a József Attilák sem, a hitét akkor az ember mégiscsak onnan szerezte. Ezek akkori végletek. Két József Attila-verset játszottunk, a Tiszta szívvelt és A hetediket. Az egyik legelső Egyetemi Színpados koncertünkre eljött Vujicsics Tihamér zeneszerző és Váczi Mihály költő, akik a koncert után átölelve lapogatták a vállunkat, hogy ezt kell csinálni: a József Attilát népi ihletésű dallamokkal és modern beatzenével ötvözni. El voltak ájulva. Olyan volt, mintha azt mondták volna, hogy mi a szocialista kultúra eszményképe vagyunk. Persze mi nem ezt akartuk, de ők ezt látták bele, érdekes.

A KEX Remake zenei vezetője Tóth János Rudolf (Hobo Blues Band, Magyar Atom, Bergendy stb.) lett, akivel a Kex utolsó felállásában zenéltek is együtt. Könnyen ment vele a közös munka?

Ez az alkotómunka Tóth János Rudolf egyéni munkája. Ebbe nem nagyon szóltam bele, csak az volt nekem fontos, hogy azt az embert válasszam ki, akinek a munkájában megbízok. Janó mutatott az elején néhány változatot két-három dalra és nekem mind nagyon tetszett, nem is tudtam ennél jobbat elképzelni. Biztos vagyok benne, hogy tetszeni fog a közönségnek.

A Kex feloszlása után ön zenélt még más formációkban, viszont utána a filmezés felé fordult. Milyen volt most visszaülni a dobok mögé?

Autodidakta módon kezdtem el zenélni, mint ahogyan majdnem mindenki a zenekarból, idővel aztán komolyabban vettem a hangszert. Kőszegi Imréhez jártam heti kétszer és az amerikai dobiskolát néztük. Amikor én abbahagytam a zenélést, nem mondom, hogy jó kottista voltam, de ha elém raktak egy kottát, azért ki tudtam bogarászni, hogy mit kéne játszani. Azóta kijöttem a gyakorlatból és mivel gyakorlat teszi a mestert, most nem is vagyok az. Nem úgy, mint Liszt Ferenc, aki utazás közben is állandóan gyakorolt egy néma faklaviatúrán. Ugyanakkor az elmúlt hónapokban nagyon sok minden visszajött és örömmel tölt el, hogy látom magamon a fejlődést.

Olvastam, hogy van szó egy Kexről szóló könyvről. Erről mit lehet tudni?

A régi Kex zenekar és az új Kex zenekar kapcsolatának apropóján írnék meg Kex-sztorikat, de szeretnék társadalmi-szociológiai kérdésekkel is foglalkozni a könyvben, amennyire ez minket érintett.

kex remake , kex

Amikor Baksa-Soós János kiszállt a zenekarból, a Kex még folytatta egy szűk évig. Erről a korszakról viszonylag keveset lehet tudni, hogyan emlékszik vissza erre az időszakra?

Baksa-Soós János azért vált ki a zenekarból, mert ha itt maradt volna, akkor megölték volna, erre több kísérlet is volt a rendőrség részéről. Mi viszont a távozása után szerettük volna megmutatni azt, hogy tudunk másképpen is jól zenélni. Akkor szállt be Tóth János Rudolf is, akinek például Doleviczényi Miklós (a zenekar zongoristája és gitárosa) azt mondta, hogy ugyan a Baksa most elment, de majd jön vissza. Én ezt már akkor is egy ilyen naiv elképzelésnek tartottam. Egy fél-háromnegyed évig ment még ez a zenekar, de már nem volt akkora sikere. Nem volt annyira vonzó ez a formáció és rájöttünk arra, hogy ezt abba kell hagyni. Mást vártak Kextől, azt meg Baksa nélkül nem lehetett produkálni. Talán ha nem Kex néven folytatjuk, ez egy nagyon sikeres produkció lehetett volna.

Pénteken lesz a lemezbemutató koncert a MOM Kulturális Központban, illetve lesz egy koncert Pécsett is márciusban. A két koncerten kívül mik a további tervek a Kex Remake zenekarral?

Már most is kaptunk meghívásokat egészen június végéig, de nem tudom, ebből mennyi fog megvalósulni. A zenekar minden tagja professzionális és ebből él rajtam kívül, így akadálya nincsen, de ez a közönségen is múlik majd. Azért én bízom benne, hogy ez egy rendszeresen koncertező formáció lesz.

Baksa-Soós János egészségügyi állapotáról riasztó dolgokat lehet hallani, így gondolom szó sem lehetett arról, hogy ő is részt vegyen a munkában.

Nem is akart volna ebben részt venni, ez nem az ő világa. Jelen pillanatban az egészségügyi állapota miatt fizikai és szellemi képtelenség is lenne, hogy egy zenekar frontembere legyen. Annak kell most szorítani, hogy minél hamarabb meggyógyuljon, az lenne a legnagyobb öröm.

A zenekar két alapítója (Bianki Iván és Imre Attila) már elhunyt. Terveznek a koncerteken megemlékezni róluk?

Sort fogok keríteni arra, hogy megemlítsem őket. Játsszuk majd a Büdös sajt című szerzeményt, ami Imre Attila száma volt. A Kex előtt ő trióban járt lagzikba játszani, ahol a cigányzenétől az operetten át mindent játszott, fantasztikus repertoárja volt. Imre Attila azért írta ezt a dalt, mert ő ilyen közegből érkezett a Kexbe. Amúgy építészmérnök volt, de rengeteget játszott és egy idő választania kellett a haknizenekar és a Kex között, az utóbbit választotta.

A Kex dalait nagyon sokan feldolgozták. Van olyan, amit nagyon szeret ezek közül?

Ferenczi György a saját maga vitalitásával és energiájával játssza az Elszállt egy hajó a szélbent, azt például nagyon szeretem. Ezeknek a feldolgozásoknak elsősorban azért örülök, mert azt mutatják, hogy van kisugárzása a Kex zenéjének.

 

Sallai László on 2014-12-05 at 09:30

http://librarius.hu/2014/12/05/ez-nem-egy-rancfelvarras-kex-remake-interju/

Advertisements

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s

%d bloggers like this: